Dr. Harsányi Szabolcs Gergő lesz az Alumni Uni - Tudásműhely következő, 21. előadásának egyik szereplője. A sport és motiváció kérdését járja körbe az ingyenes kávéházi beszélgetés kapcsolódva az SZTE tavaszi, mozgást ösztönző kihívásához. 

Miben tud egy sportpszichológus a leginkább segíteni a sportolóknak?

Kétféle helyzetet különítenék el. A sportolók egy részének vannak komolyabb, vagy kevésbé komoly elakadásai. Ez lehet a versenydrukk, annak rossz kezelése, vagy bármilyen versennyel kapcsolatos probléma, a másik pedig az, hogy a sportpszichológus már szinte stábtag a sportolói csapatban. Ahogyan van dietetikus, erőnléti edző és masszőr, ugyanolyan fontos szerep a sportpszichológusé. Előfordulhat olyan is, hogy a sportolónak nincs meghatározható problémája, csak a teljesítményén szeretne javítani. Konkrét probléma lehet edzésmenőknél, hogy jobban teljesítenek edzésen, mint versenyen. De előfordulhat valamilyen konfliktusuk is akár edzői, akár csapatszinten, klubbal, amelyek hasonlíthatnak egy átlag munkahelyi konfliktusra. De konkrét sportpszichológiai módszerek, így például a mentáltréning elsajátításában is segíthet a szakember. Nagyon triviális, de a kor is fontos tényező, mert más dolgozni egy tinédzserrel és más egy felnőtt sportolóval.

Hogyan találja meg Önt a sportoló?

Mivel ez egy bizalmi munka, döntő többségében személyes ajánlás alapján jönnek hozzám.  Ettől függetlenül vannak néhányan, akik Interneten találnak meg, de ez pillanatnyilag elhanyagolható. Nagyon kíváncsi leszek, hogyan alakul a későbbiekben. Természetesen előfordulhat olyan is, hogy a szakember az adott klubnál dolgozik bármilyen munkakörben, mert vagyunk sportszövetségeknél, kluboknál néhányan pszichológusok. Csapatsportok esetében gyakoribb ez az eset.

Sokféle sportágban szereplő emberrel foglalkozik a sakktól az úszásig. Hogyan lehet összehangolni a különféle sportágakat a pszichológiában?

Nem kell összehangolni. Van egy része a munkának, ami teljesen független magától a sportágtól. Ha valakinek van egy magánélet-béli válsága, az teljesen független attól, hogy éppen milyen sportágat űz. A sportpszichológus egyben pszichológus is, ezalatt azt értem, hogy az adott sportoló magánéletével is foglalkozik – amennyire ő azt szeretné. Másrészről azért örülök, hogy sokféle sportág képviselőjével foglalkozom, mert izgalmassá, változatossá teszi a munkámat, nagyon jó kiégés ellen is. Ezeken kívül azért lettem sportpszichológus, mert szeretem a sportot, szeretem beleásni magam a különféle sportágak működésébe. Vívó vagyok, de nem szólok bele a vívó vagy az edző szakmai dolgába, csak segítem a munkájukat. Nem az összehangolás, hanem a segítségnyújtás a feladatom.

Feltétele a szakmának az aktív sportolói élet?

Nem. De én személy szerint határozott előnyként élem meg, és a sportolók nagy része örül neki. A sportpszichológusok egy része aktívan sportol, más részük nem, de utóbbiak is tudnak éppolyan jó tanácsot adni, és nyugodtan lehetnek kiváló szakemberek.

Előadást tartott a South Parkról is. Hogyan kapcsolódik a sportpszichológiához a rajzfilm?

Alapvetően sehogyan, pontosabban a szociálpszichológiához kapcsolódik. Amikor az ominózus előadásokat tartottam, az SZTE Pszichológiai Intézetében tanítottam és szociálpszichológiai jelenségeket illusztráltam a South Park-részekkel. Ezek a szociálpszichológiai jelenségek attól még csapatokban, közösségekben előfordulhatnak, így kapcsolódnak a sportpszichológiához. Azért volt érdekes a South parkos óra, mert szeretek videó bejátszásokkal illusztrálni órákat, így bemutatva bizonyos szociál- vagy sportpszichológiai jelenségeket. Szociál- és sportpszichológus vagyok, ezt tanítottam Szegeden is, ahogy a mostani munkahelyemen, a Károlin is.

Az interjút készítette: Szanyi Dániel