Az Alumni Uni - Tudásműhely 23. előadásának központi témája a Tiktok és a ChatGPT lesz. Dr. Farkas Richárd a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docense. Elvállalta, hogy a misztifikált ChatGPT-t és a mesterséges intelligenciát mutassa be előadásában. Az előadásról minden információ megtalálható itt. Előzetesen válaszolt néhány kérdésünkre:
Szerinted mi a legfontosabb kérdés jelenleg a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?
Az előadásomban azt fogom elmondani, hogy a mai mesterséges intelligencia lényegében imitálja az emberi dolgokat és nincsen benne intelligencia, másrészről azonban nagyon sok adattal dolgozik, így értelmesnek tűnő dolgokat is tud csinálni. Az, hogy mire képes meg mire nem képes, az a felhasználóktól függ, vagyis, hogy mire használjuk. Olyan ez, mint mondjuk az atomenergia anno: új technológia, új lehetőségeket nyit, lehet atombombára és atomenergiára is használni. Ennek a társadalmi átvétele, helyes használata a legnagyobb kérdés, vagyis hogy mire fogjuk használni mi, mint emberiség ezt az új technológiát.
A ChatGPT-t hogyan lehet jól használni, egyáltalán lehet-e jól használni?
A ChatGPT-re úgy kell gondolni, minthogyha ez egy kicsit okosabb kereső lenne. Az Interneten elérhető összes szöveges adatból dolgozik. Nincs különbség jogi és felhasználási szempontból a Google keresőbe beírt keresőszó alapján talált eredmény elemeinek teljes szakdolgozatba történő átemelése és a ChatGPT-nek feltett kérdésre adott válaszok totális másolása között. Mindkettő ilyen formában plágium, nem a helyes felhasználás. A másik oldalról viszont azt gondolom, hogy nem lehet tiltani ennek a használatát. Azon az állásponton vagyok az egyetemi oktatásban, hogy ez egy eszköz, amelyet meg kell tanulni használni. Tudni kell jól kérdezni, nem mindegy, hogy hogy tesszük fel azt a kérdést. Utána, amit válaszol a ChatGPT, azt nem szabad elfogadni. Az egy kiinduló támpontnak jó, de azt még a saját szavainkkal át kell fogalmazni, nem szabad elhinni, hogy az úgy jó, ahogy van.
Szakdolgozat íráskor forrásmegjelölésként használható-e a ChatGPT?
Vannak erre vonatkozó javaslatok, vagyis azoknál a részeknél, ahol a program szövegét vették át, hivatkozásmegjelölést kell használni. Hivatkozás ez esetben függeléket jelent, ahol feltüntethető, hogy milyen kérdést tett fel az alkalmazásnak, erre milyen választ kapott az adott pillanatban, hiszen ugyanarra a kérdésre sem jön mindig ugyanaz a válasz. Ezek még csak javaslatok, egyáltalán nem kiforrott a helyes használata és a szabályozás sem.
Ha a legtöbb informatikai fejlesztés piaci alapon valósul meg, akkor ehhez hogyan tud kapcsolódni a tudományos szféra?
A ChatGPT fejlesztése mögött olyan kutatók állnak, akik előtte évtizedekig egyetemen és akadémián dolgoztak, így mindkét oldal tud profitálni a tudásanyagból. A tudomány is hasznosítani tudja azt az óriási adatbázist, amellyel a piac rendelkezik.
Miért érdemes eljönni az Alumni Uni – Tudásműhely 2023. szeptember 26-ai „Vedd fel az algoritmust! … avagy MI ez a felhajtás?” című előadására?
A ChatGPT most egy aktuális téma. Amivel én hozzá tudok járulni az előadásommal, az az, hogy egy kicsit a motorháztető alá tudunk nézni, hogy mi is történik belül igazából, illetve hogy mitől működik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.