Milyen hatással van a szorongás a fizikai egészségre, és hogyan segíthetnek a technológiai innovációk a gyógyulásban? Vajon a digitalizáció csökkentheti-e az egészségügyi ellátás terheit? Dr. Csabai Márta a szorongás testi és lelki hatásairól, valamint annak társadalmi és kulturális vonatkozásairól tartott előadást, míg Dr. Látos Melinda az orvosi perspektívát ismertette: hogyan alakulnak a betegutak, milyen jövőbeli lehetőségek rejlenek az okoseszközökben és a mesterséges intelligencia alkalmazásában. Az Alumni Uni-Tudásműhely 2025. március 20-ai rendezvényét Dr. Piller Gábor moderálta, aki a Szegedi Tudományegyetemen szaktekintély mesterséges intelligencia vonatkozásában is.

Az előadás résztvevői átfogó képet kaptak arról, hogyan változott a szorongás és milyen kihívásokkal szembesül a ma embere. A szorongás mindig is jelen volt, nem újkeletű definíció, különösen az egészségünkkel kapcsolatban. De hol húzódik a határ az egészséges aggodalom és a káros szorongás között? Napjainkban rengeteg információ áll rendelkezésre, mégis egyre nehezebb kiszűrni, mi az igazán hiteles és megbízható – kezdte előadását Dr. Csabai Márta ezekkel a gondolatokkal.

Bár az életminőség javul, sokan mégis rosszabbul érzik magukat. Különösen nagy nyomás nehezedik az emberekre a külső megjelenésük miatt. A mentális betegségek előfordulási aránya drámai növekedést mutat: míg korábban 8%-ot érintett, ma már 44%-ra emelkedett. Szinte divatossá vált kicsit depressziósnak vagy traumatizáltnak lenni, ugyanakkor a mentális segítségkérés már nem számít tabunak, egyre többen mernek szakemberhez fordulni. 

A biztonság keresése új formákat ölt, és a közösségi média szerepe ebben meghatározó. De vajon az emberi tényezőt képes lehet-e valaha teljesen felváltani a mesterséges intelligencia? A technológia fejlődésével egyre pontosabb diagnózisok születhetnek, csökkentve a félrediagnosztizálás esélyét. Az új egészségtrendek – például az alvás, táplálkozás és mozgás – komoly hatással vannak motivációnkra és mindennapi szokásainkra.

A modern technológiák, például a virtuális valóság, már ma is sikeresen alkalmazhatók fóbiák kezelésére. Ugyanakkor vannak olyan súlyos személyiségzavarok, amelyek esetében az online terápiát egyáltalán nem ajánlják, és továbbra is elengedhetetlen a személyes konzultáció – hívta fel a figyelmet Dr. Látos Melinda. A mesterséges intelligenciát inkább kiegészítő eszközként kell használni, nem pedig az emberi segítség teljes helyettesítésére.

Az emberek egyik alapvető igénye a kontroll érzése saját viselkedésük felett. Az egészségképünk folyamatosan változik, és ezzel együtt egyre jobban felismerjük a szorongás testi tüneteit is – például az elpirulást, az izzadó tenyereket, az alvászavarokat vagy a szédülést. Gyakran ezek az érzetek tévesen súlyos betegség tüneteiként jelennek meg, fokozva az aggodalmat.

A mentális egészség megőrzése napjaink egyik legnagyobb kihívása, és a társadalom folyamatosan keresi az egyensúlyt a technológiai fejlődés és az emberi kapcsolatok között. A szorongás kora talán épp arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben egyre több lehetőségünk van a mentális jólét elérésére, nem feledkezhetünk meg a valódi emberi kapcsolatok és a személyes törődés jelentőségéről sem.

Az előadás hamarosan visszanézhető az SZTE Alma Mater Youtube csatornáján, a képek elérhetők az uniszegedalumni.com oldalon.

A teljes albumért kattints IDE.
*Az album azok számára érhető el, akik regisztráltak és bejelentkeztek az uniszegedalumni.com oldalra. 

Fotó: Móró Bianka