„Az SZTE utcára viszi a tudományt” – e mottó jegyében a 96. Ünnepi Könyvhét és 24. Gyermekkönyvnapok szegedi eseményein a Szegedi Tudományegyetem gazdag könyvkínálattal és izgalmas kísérőprogramokkal várja az érdeklődőket június 10. és 17. között. A programsorozat keretében mintegy 15 friss, tudományos igényességű, ugyanakkor közérthető kötet mutatkozik be, szerzőik pedig személyesen is találkoznak az olvasókkal. A könyvbemutatókon túl családbarát események, beszélgetések és interaktív foglalkozások is színesítik az egyhetes ünnepet. Az alábbi ajánló ezekből ad ízelítőt.

Irodalom és klímaváltozás párbeszéde

Rojik Tamás Szárazság című ifjúsági regénye egy klímaváltozás sújtotta, közeli jövőben játszódik, ahol a vízhiány mindennapi valósággá vált. A történet fiatal főszereplői a disztópikus környezet ellenére is keresik az emberi kapcsolatok és a remény lehetőségét. Hódosy Annamária Klímaszörnyek című kötete a kortárs ifjúsági irodalom ökológiai dimenzióit vizsgálja, azt kutatva, hogyan alakítja a fiatalok gondolkodását a klímaváltozásról szóló irodalom. A két könyv izgalmas dialógust folytat egymással: az egyik fikcióval, a másik tudományos megközelítéssel tárja fel ugyanazt a sürgető kérdéskört.

Környezeti egészség, művészet és kreatív oktatás

Dr. Máté Zsuzsanna interaktív óráján a klímaváltozás népegészségügyi hatásait vizsgálja, különösen a környezeti tényezők – például a nehézfém-szennyezés – idegrendszerre és általános egészségre gyakorolt hatásait. Munkája jól példázza az SZTE interdiszciplináris szemléletét, amely a környezettudományt, orvoslást és közegészségügyet ötvözi.

A könyv élfestés workshop kreatív módon kapcsolódik e témákhoz: a résztvevők vizuális formában is reflektálhatnak a fenntarthatóság kérdéseire. Hasonló szemléletet képvisel Sebők Orsolya akvarellfestő workshopja, valamint az SZTE Alma Mater kézműves foglalkozása, ahol könyvjelzők készítésén keresztül személyes kapcsolat alakulhat ki az irodalom és az ökotudatosság között.

A természet, mese és tudomány találkozása

A Gombák titokzatos világa című rendhagyó órán a gyerekek Lanczkor Gábor Gúfó és a gombák című mesekönyvéhez kapcsolódva fedezik fel a gombák különleges világát. A programot meseolvasás, Gráf Dóra illusztrációs workshopja, valamint Tánczos Enikő gombaismertetője és „gombasimogatója” teszi teljessé. Az élményalapú foglalkozás új megvilágításba helyezi a tudományos ismeretterjesztést és a természethez fűződő viszonyt.

Történetmesélés és kortárs ifjúsági irodalom

Vészits Andrea Balázs Béla-díjas író, forgatókönyvíró, Móra Ferenc dédunokája rendhagyó magyarórán mutatja be új könyvét, Ábris és az azúrkék patkány címmel. A különleges hangulatú regény nemcsak a fiatal olvasók képzeletét ragadja meg, de a történetmesélés kulisszáiba is betekintést nyújt.

Irodalom és társadalmi érzékenyítés

A Tudományos kávéház sorozat egyik különösen aktuális eseménye az internetes zaklatás témáját járja körül Kalapos Éva Veronika Massza című regénye alapján. A beszélgetésen Prof. Dr. Sándor Klára nyelvész, kultúrtörténész és a szerző közösen keresik a válaszokat arra, miként segíthet az irodalom a digitális térben való eligazodásban és az identitáskeresés útján. A program jól illeszkedik az SZTE interdiszciplináris, társadalmi kérdésekre nyitott megközelítésébe.

Kalandozás a digitális világban

Szabó Tibor Benjamin, Az első küldetés és Elmék labirintusában (E.P.I.C.) ifjúsági regények szerzője rendhagyó magyarórán vezeti be a közönséget a fiatalok identitáskeresésének, barátságainak, digitális kihívásainak világába. A kalandregények egyszerre szórakoztatóak és mélyen aktuális témákat dolgoznak fel, így különösen jól szólnak a mai fiatal generációhoz.

Álhírek, tudomány és nyelvészet

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából szervezett programon dr. Németh T. Enikő akadémikus beszélget Újszászi Ilona kommunikációs szakértővel az álhírek nyelvészeti azonosításáról, a tudományos stílus sajátosságairól és az ismeretterjesztés nyelvi kihívásairól. Az esemény aktuális társadalmi problémákra reflektál, miközben a tudományos kommunikáció szerepét is új megvilágításba helyezi.

Nők, művészet és irodalom az olasz kultúrában

Az SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszéke három különleges programmal is jelen lesz. Anna Banti Artemisia című regénye a 17. századi festőnő, Artemisia Gentileschi sorsán keresztül a női művészi önkifejezés kérdéseit tárja fel. Elena Ferrante világhírű Briliáns barátnőm sorozata a női barátság összetett dinamikáját és a társadalmi mobilitás kérdését mutatja be. Az Animalia eBook-sorozat legújabb kötete (Állati jelképek: Irodalmi és művészettörténeti mozaikok) pedig az állatszimbolika kultúrtörténeti szerepét elemzi az olasz és európai irodalomban. A programok közös metszéspontja: hogyan válhat az irodalom művészetté, önismereti eszközzé és kulturális híddá.

Tudomány és művészet metszéspontjai – könyvbemutatók az SZTE-től

A könyvbemutatók között külön említést érdemel Marton Árpád beszélgetése Márffy János alkalmazott grafikus munkásságáról, valamint a Lábjegyzetek Platónhoz: A félelem című tanulmánykötet bemutatója, amely a félelem lélektani és társadalmi aspektusait vizsgálja. A Kapszaicin című kiadvány egy különleges hatóanyag történetén keresztül mutatja be a szegedi paprika tudományos és kultúrtörténeti jelentőségét. Dr. Szilassi Péter Varázslatos Etiópia című könyve pedig személyes utazáson keresztül vezet be e különleges afrikai ország világába.

Kortárs irodalom és performatív est: TALÁLKOZÁSOK

A Homo Ludens Projekt: TALÁLKOZÁSOK című audiovizuális irodalmi est különleges szöveg- és médiumtalálkozásokat kínál. A meghívott szerzők – Benkő Imola Orsolya, Magyar Dániel, Süveg Szilvia és Szarvas Ferenc – írásai zene, film és performansz kíséretében kelnek életre. A beszélgetést Újszászi Ilona újságíró vezeti, közreműködik Nahóczky Viktor (zene, látvány) és Szilágyi Szabolcs (film, performansz). A program az írói pályakezdés, az életkor és a művészi önkifejezés összefüggéseit is boncolgatja, érzékeny módon reflektálva az alkotás személyes dimenzióira.

100 év – 100 történet: a Szegedi Egyetemi Énekkar múltja

A Történetek a Szegedi Egyetemi Énekkar elmúlt 100 évéből című kötet bemutatóján Száz Krisztina karnagy osztja meg gondolatait az énekkar művészi és közösségi szerepéről. A beszélgetésen részt vesz Beslin Anita, Meszlényi László és Visy Csaba is. Az esemény nemcsak zenetörténeti szempontból értékes, hanem fontos emlékezetgyakorlat is az egyetemi identitás és kulturális örökség megőrzése szempontjából.