Idén is kiosztásra került az Év Alumni Pedagógus Nagykövete Cím, amivel ebben az évben három pedagógust tüntetett ki az SZTE Alma Mater: Novotny Katalint, Pluhár Gábort és Balogh Bencét. A második alkalommal megvalósuló díjazás célja, hogy motiválja és ösztönözze az egyetemhez kötődő, kiemelkedően aktív és lelkiismeretes tanárokat és támogatást nyújtson pályájuk előrehaladtában.
Novotny Katalinnal, a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium magyar, történelem és média szakos tanárával, az Év Alumni Pedagógus Cím idei egyik kitüntetettjével beszélgettünk.
- Mi motiválta abban, hogy a tanári pályát válassza?
- Édesanyám is pedagógus volt, ugyanolyan szakos, mint én – de nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy egész életemben erre készültem. Végül az élet hozta úgy, hogy a tanári pálya lett a hivatásom.
-Mi segít Önnek abban, hogy a hétköznapok során kreatív és motivált tudjon maradni?
Elsősorban a diákjaim segítenek benne, mert állandóan változnak, érdeklődőek és kíváncsiak. Mindig új kihívások elé állítanak, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Ezenkívül tudatosan keresem az olyan lehetőségeket, amelyek segítségével megújulhatok – például továbbképzéseket, emellett különböző Erasmus-ösztöndíjon és egyéb programokon veszek részt. Igyekszem minél változatosabban tenni a dolgom, ebben sokat segítenek a tanárjelöltek is, akik félévente nálam gyakornokoskodnak. Új szemléletet adnak, én is kicsit másképp tekintek a tanításra a mentorálási folyamat alatt és után.
- Ön szerint milyen a jó tanár?
- Érdekes, ezt a pályám kezdetén is megkérdezték tőlem, és igazából ugyanazt tudom válaszolni, mint amit csaknem harminc évvel ezelőtt. Egyrészt fontos a következetesség – ezt a diákok is a jó tanár ismérveként tartják számon – másrészt pedig nagy tudással kell rendelkezni, és ezt folyamatosan fejleszteni, hiszen ettől lesz igazán hiteles a pedagógus. Illetve nem árt a humorérzék sem, mert ha az van, mindent sokkal könnyebb átvészelni.
- Mit üzen a pályakezdő tanároknak?
- Kitartás! Bármennyire is nehéznek tűnik – hiszen bizony vannak nehézségei a pályának –, de megéri, mert ezen a területen mindig lehet új dolgokkal találkozni. Bár gyakran merül fel a tanársággal kapcsolatban a kiégés problémája, a megújulásra folyamatosan van lehetőség, épp a diákok miatt – csak nagyon fontos, hogy élni is kell vele. Fontos, hogy a szemünk előtt tartsuk azt is, hogy az oktatási rendszerünk csak akkor fog fejlődni, ha a generációk párbeszédben maradnak egymással.
- Milyen emlékek, élmények kötik a Szegedi Tudományegyetemhez?
- Többször is jártam az SZTE-re, bár még JATE-nak hívták, amikor én végeztem. Az egyetem kinyitotta a szemem a világra, nagyon jó évek voltak. A végzésem után is mindig találtam lehetőségeket – a GTK-n is tanultam egy rövid ideig, majd szakvizsgás pedagógusképzésben elvégeztem a mentortanári szakot is. Ez utóbbit kiemelném, mert nagyon fontos dolgokat tanultam szociálpszichológiai és kommunikációs technikákat illetően, ezek mind-mind hasznosak a hétköznapokban.
- Mit jelent Önnek az Év Alumni Pedagógus Nagyköveti Cím?
- Igazán örülök neki, természetesen nagy megtiszteltetés. Úgy gondolom, hogy tulajdonképpen ez is egy párbeszéd – ha nem is generációk, de mindenesetre intézmények között. Nagyon örülök neki, hogy az SZTE Alma Mater elindította ezt a programot, hiszen így nem záródnak be a falak a különböző iskolatípusok körül – én személy szerint ezt tartom a kitüntetés legnagyobb erényének.
Interjú: Bús Réka
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.