Szemléletváltás a digitális oktatásban – online módszertani előadás az SZTE Alma Mater szervezésében

Fegyverneki Gergő középiskolai tanár, módszertani tréner, digitálispedagógia-szakértő, a debreceni Bűvösvölgy oktatója. Általános iskolás kora óta azon gondolkozik, hogyan lehetne olyan hellyé tenni az iskolát, ahová minden gyerek és pedagógus örömmel lép be. Számos hazai és külföldi konferencián, képzésen osztja meg másokkal ötleteit és jó gyakorlatait. Kedvenc élményalapú módszerei a projekttanulás, digitális pedagógia, drámajáték, meseterápia, gamifikáció, kreatív médiapedagógia. Ezekről is olvashatunk a Kaméleonpedagógus Facebook oldalán. Olyan pedagógiai sikerkönyvek szerzője, mint az IKT-s ötlettár, A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak, Játék, munka, tanulás.

Az SZTE Alma Mater szervezésében megrendezésre kerülő Szemléletváltás a digitális oktatásban című online élő előadás keretén belül hasznos tanácsokkal látta el a digitális oktatás iránt érdeklődőket. Az előadás az SZTE Alumni Pedagógus Nagyköveti Rendszer programja volt, amely A tankönyveken túl című rendezvénysorozat őszi, módszertani rendezvénye.

Az előadást Almádi Róbert, Kitüntetett SZTE Alumni Pedagógus Nagykövet moderátorálta.

A témával kapcsolatban a Fegyverneki Gergővel készült interjút alább olvashatják.

Mi a valódi digitális oktatás? Mitől működőképes? 

Elsőként mindképp kiemelném a digitalizált pedagógia és a digitális pedagógia közti különbséget. Örvendetes, de közel sem elegendő, ha valaki használja például az interaktív táblát. Hiszen, ha valaki arra csak egy prezentációt vetít ki, amit egy vetítővászonnal is meg tudna tenni, az nem igazi digitális pedagógia. Mint ahogy a karantén idején az is csak digitalizált pedagógia volt, hogy e-mail-ben küldözgettük és fotózgattuk a leckét. A digitális pedagógiában kell a módszertani váltás. Mást értünk tanárszerepen és tanuláson és persze a diákon is. A tanár sokkal inkább tanulásszervező; kérdéseket, problémákat vet fel. Fontod szempont, hogy valóban interaktív funkcióval együtt használják a táblát a diákokkal, vagy megtanítja a tanulóknak, hogyan érhetik el a releváns forrásokat. Utóbbi során a tanulók sokkal nagyobb felelősséget és aktivástát vállalnak együtt saját tudásuk megépítésében. Erre jó például a projektpedagógia, a kutatásalapú tanulás vagy a kooperatív technikák.

 Pedagógusként hogy látja a digitális oktatás sikerességét? Mennyire elterjedt?

Hogyan lehetünk naprakész digitális oktatók?

Óriási szerepe van ebben a szakmai igényességnek, önfejlesztésnek, belső és persze külső motivációs rendszereknek is. A Z- és Alfa-generáció sajátosságai és a gyorsan alakuló gazdasági-társadalmi folyamatok is kiáltoznak a módszertani váltásért. A hagyományos frontális módszerek ma már nem vagy csak részben tudnak eredményesek lenni. Rengeteg képzés és tananyag elérhető akár az interneten is. Számos szakmai konferencia témája a digitális pedagógia. Mondhatnám azt is, hogy lassan a csapból is ez folyik. A lényeg, hogy akarjunk fejlődni. Nem kell rögtön 40-50 alkalmazást ismerni, nincs is értelme, de az első lépést mindenképpen meg kell tenni, például egy könnyen kezelhető virtuális tanterem megnyitásával.

Szerencsére egyre több tanár nyit a digitális pedagógia felé, de még több tanárnak, intézménynek kell felismernie ennek szükségességét és a benne rejlő lehetőségeket. Persze azt tudjuk, hogy az iskolák eltérő képet mutatnak infrastruktúrában. A tanulói összetétel nem lehet szempont, mert a képességeknek és az érdeklődésnek megfelelően szuper ötleteket lehet csinálni különböző szinteken.

Hozott-e valódi változást a digitális oktatás felhasználási szokásaiban a vírushelyzet? 

Felemás a helyzet. Mindenképpen biztató, hogy egyik napról a másikra szinte minden pedagógusnak használnia kellett digitális eszközöket ilyen vagy olyan formában. Ezzel egy jelentős akadályon lendültünk túl hála a szakmai szervezetek ajánlásainak és a pedagógusok közösségi oldalakon szerveződő segítőcsoportjainak. Ezt mind nagyon jó volt érzékelni. Sokak szerint ezzel 10-20 éves lemaradást hoztunk be. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a digitális eszköz önmagában se nem jó, se nem rossz. A digitális pedagógiában is a pedagógián van a hangsúly. A nevelési-oktatási célok, módszerek mellé lehet eszközöket rendelni, ha az indokolt lehet.

Mit gondol hosszútávon hasznos lenne, ha a mindennapi oktatásban a digitális módszer dominálna? 

A mérték a legfontosabb. Vannak olyan tanítási-tanulási szituációk, amikor hasznos, érdemes lehet bekapcsolni a digitális eszközöket. Többször kellene ezeket tudatosan és kreatívan használni például tanulókat tevékenykedtető, tantárgyközi projektekben, de nem hiszek egy módszer kizárólagosságában sem. Célszerűbb lenne az aktív tanulás módszereit váltogatva használni. Megvan a helye a digitális eszközöket könnyen nélkülözni tudó tanítási drámának vagy kooperatív technikáknak is, de a digitalizációnak is. Az biztos, hogy nem szabad túldigitalizálni az oktatást, de ez nem azt jelenti, hogy nem kellene benne nagyot fejlődnünk.

Mindenkinek, aki oktatással foglalkozik érdemes elgondolkodnia Fegyverneki Gergő innovatív szemléletmódján és felmérni, hogy valójában digitalizált vagy digitális pedagógiát alkalmaz.

Amennyiben az interjú felkeltette érdeklődését és szeretné megnézni Fegyverneki Gergő előadását, valamint kíváncsi az SZTE Alumni Pedagógus Nagyköveti Rendszer további rendezvényeire és szívesen lenne részese egy tudásmegosztáson alapuló közösségnek regisztráljon megújult honlapunkra a www.uniszegealumni.com webcímen és vegye fel velünk a kapcsolatot a gila.adrienn@szte.hu e-mail címen.

Interjú: Gila Adrienn