Az Alumni mentorprogram sikere, a 15 ciklus eredményeinek alapja a velünk együttműködő alumni mentorok támogató és iránymutató munkája, amellyel immáron 7 éve segítik a hallgatókat. Az SZTE Alma mater munkatársai továbbra is azért tevékenykednek, hogy minél széleskörűbbé és hatékonyabbá tegyék ezt a programot. A most indított „Mentorok Reflektorfényben” sorozat keretében szeretnénk bemutatni azokat a kiváló szakembereket, akik velünk együtt építik a Szegedi Tudományegyetem szakmai közösségét.

Gyarmati László az Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (SZTE TIK) igazgatója, a Gazdaságtudományi Kar alumnusa. Megszámlálhatatlan szállal kapcsolódik az SZTE-hez, az Alumni mentorprogramban 2016 óta vesz részt, azóta számos hallgató szerzett egyedülálló gyakorlati tapasztalatot nála, 2021-ben érte el a Mester Mentor címet.

• Miért csatlakoztál az Alumni Mentorprogramhoz?

Első körben a személyes érdeklődés fűtött. Kíváncsi voltam, hogy a személyes karrierutam hogyan illeszkedik ehhez a programhoz, tehát, hogy amit én a munkám során megtapasztalhattam, kialakíthattam, az mennyire érdekli a hallgatókat, mennyire lehet hasznos számunkra. Abból indultam ki, hogy nekem egyetemistaként, az ő korukban milyen munkatapasztalat, milyen betekintés lett volna hasznos, és ezt próbáltam átfordítani a mentorálási helyzetbe, ez alapján állítottam össze, hogy egy közgazdászhallgatónak vajon miben tudok segíteni.

• Kellett-e változtatni a gyakorlat során az előzetes koncepciódon?
  

Mindenféleképpen, igen. Érdekes tapasztalat volt, hogy volt egy előfeltevésem arról, hogy mi fogja szerintem érdekelni a hallgatókat, és közben sok esetben teljesen más érdekelte őket végül. Szembetűnővé vált, hogy már most mekkora eltérés van a jelenlegi hallgatói és a mi generációnk érdeklődése között, pedig nem nagy időintervallumról beszélhetünk. Teljesen mások már a fókuszok, mint amikor én voltam egyetemista. Ez a folyamat a felgyorsuló világunk megtapasztalása volt gyakorlatilag. Nagyon hasznos visszajelzés volt egyrészt a mentorálási tevékenység, másrészt akár a munka, a TIK működtetése kapcsán is.

• Volt-e emlékezetes mentorálásod?

Két esetet szeretnék kiemelni. Mindenképp emlékezetes volt a pandémia kezdeti időszaka, amikor szervezetileg, társadalmilag át kellett állnunk az online térbe. Előzetesen volt egy elképzelésem arról, hogy miként épüljön fel az együttműködés a szemeszterben, és márciusban egy hatalmas váltás történt: napról napra kellett vezetői döntéseket hozni az épület működésével kapcsolatosan, és egy rendhagyó mentorálás lett a vége, gyakorlatilag egy válságmenedzsment gyakorlaton mentünk végig a hallgatóval. Ezzel olyan tapasztalatokat szerezhetett az üzemeltetéssel kapcsolatosan, amire hivatalos képzés keretében egyáltalán nem nyílt volna lehetősége.

Másik emlékezetes pillanat volt számomra, amikor egy korábbi mentoráltammal évekkel később egy baráti társaságban összetalálkozva felismertük egymást és másfél óráig csak arról beszélgettünk, hogy milyen volt számára az együttműködés, mi működött később, mi volt hasznos, mi volt a választott munkahelyen más. Elmondta, hogy számára hihetetlen előnyt jelentett a munkakörnyezet, munkakultúra megismerése már tanulmányai alatt, és hogy így léphetett ki a munka világába. Azért emelem ki, mert fontos visszajelzést volt ez számomra is, ami megerősített a további mentorálási vállalásaimban.

• Neked egyetemistaként volt-e mentorod, vagy valaki, akire úgy tekintettél?

Én hamar beléptem a munka világába, mert az alapszak elvégzését követően már elkezdtem a TIK-ben dolgozni gyakornokként, miközben a GTK-n végeztem a mesterképzést. Számos oktatót mondhatnék, aki kvázi mentorom volt, de ha valakit ki kellene emelnem, akkor Majó-Petri Zoltánt szeretném, aki mind szakmailag, mind felettesi viszonyban rengeteget segített nekem. Ismerte a kvalitásaimat, tudta, hol szorulok támogatásra, hol támaszkodhat az erősségeimre.

• Nagyon sok szállal kötődsz a Szegedi Tudományegyetemhez. Ez evidens számodra?

Amikor gimnazistaként megérkeztem a szegedi pályaudvarra a Kecskemétről jövő IC-vel, és a nyomtatott térképen kerestem az Ady teret, nem gondoltam volna, hogy azokon a kis utcákon sétálva egyszer csak ez a hatalmas épület bukkan elém. Azt sem gondoltam, hogy ennyi közöm lesz hozzá később, de már akkor megfogalmazódott bennem, hogy mennyire jó lehet egy ilyen helyen tevékenykedni. Ezért amikor a mesterképzés mellett gyakornokként elkezdhettem itt dolgozni, akkor arra nagyon büszke voltam, aztán az óraadások révén az oktatásba is belefolytam, ami végül a doktori iskolához vezetett. Mondhatni, minden mindennel összefüggött.

• Mit üzensz a hallgatóknak?

Érdeklődjenek és merjenek kérdezni! Sokszor nekünk, mentoroknak is jobb, ha kérdeznek tőlünk. Nemcsak azért, mert könnyebb, hanem mert a jó kérdés megválaszolása kihívás számunkra. Az egyik legfontosabb kvalitás egy jó munkakörnyezetben, hogy képesek vagyunk-e átfogó és befogadható képet adni valakinek, aki most találkozik először egy olyan helyzettel, amibe én nagyon beleástam magamat, és amiről mély ismereteim  vannak.

Én nagyon büszke vagyok mindenkire, akivel eddig találkoztam. Úgy gondolom, hogy minden mentorált jó kérdéseket tett fel, jó irányba haladt, úgyhogy én ezt emelném ki, hogy maradjanak mindig ilyen kíváncsiak.

Legyen Ön is Alumni Mentorunk, és az Alumni Mentor Klub tagja. A tagság nyitott mindenki számára. Bekapcsolódni az uniszegedalumni.com oldalon a "Szívesen Mentorálok" opció jelölésével, valamint az Alumni Mentor Klub csoporthoz történő csatlakozással lehetséges.

Ha hallgatóként lennének kérdéseid, jelentkezz az Alumni mentorprogramba! Részletek.