A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója, marketing ügynökség vezető, start up tulajdonos Huszár Sándort kértük fel az Alumni-Uni Tudásműhely soron következő, „Az Innováció sikere és bukása” című rendezvényének társelőadójaként. Az előadást felvezető interjúban arra kértük, ismertesse nekünk pár példa segítségével a legfontosabb alapfogalmakat.

Mit jelent pontosan az innováció kifejezés?

Az innovációt gyakran szemléletmódként jellemzik, de azért érdemes a Magyar Innovációs Szövetség javaslatát szem előtt tartani, miszerint az innováció valamilyen termék, termékfejlesztés, marketing módszer, vagy pedig valamilyen szervezési és szervezeti módszer, amivel valami újat hozunk létre. Ugyanakkor fontos kiegészíteni, hogy az innováció nem feltétlenül csak teljesen új dolog lehet, hanem – főleg, ha valamilyen módszerről vagy megoldásról beszélünk – innováció az is, ha egy új területen alkalmazunk vagy adaptálunk egy másik szektorban már bevált megoldást. Erre egy kiváló példa fogyasztói oldalról az IKEA, aki felismerte, hogy a bizonyos emberek plusz hozzáadott értékként értelmezik, ha ők szerelhetik össze a bútorokat, és erre építette fel üzletpolitikáját. Persze ez nem működhet minden területen, mert például az autónkat nem tudnánk így megvásárolni, de vannak területek, ahol a módszer adoptálható, például a Kitchenbox szolgáltatás, vagy azok az éttermek, ahova közösen lehet elmenni, és magunknak megfőzni a vacsorát éttermi körülmények között, éttermi minőségben. Ezekben az esetekben a főzés élménye jelenti azt a hozzáadott értéket, amit vásárlóként megfizetünk, de maga a folyamat, a lehetőség, a részvétel élményének átvétele jelenti az innovativitást. Nyilván ezen példa esetén arra igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy a vállalkozás bevonhatja a fogyasztót a termék vagy szolgáltatás létrehozásába, ezáltal pedig élményt tud biztosítani. Ugyanakkor az is igaz, hogy 5-6 bútor összeszerelése után már nem biztos, hogy élményként éli meg a fogyasztó ezt a folyamatot, míg a főzés esetén igen.

Említetted az innovatív szemléletmódot. Mit értesz alatta?

Az innovatív szemléletmódnak kétfajta megközelítése is lehetséges az értelmezésemben. Egyrészt jelentheti azt, hogy újszerűen közelítek meg egy problémát, más aspektusból, módszerekkel vizsgálom. Egyszer egy konferencián hallottam egy kutatásról, ahol az előadó úgy vizsgálta a szervezeten belüli tudásáramlást, hogy az interjúalanyokat arra kérte, hogy LEGO kockák segítségével mutassák be a tudást és a különböző tudásszinteket a szervezetük esetén, majd pedig ezzel kapcsolatban készített interjút. Nyilván ez egy újszerű megközelítés, amiből kevés van. Az ilyen esetek alkalmasak lehetnek arra, hogy más szemszögből és módszerekkel vizsgáljunk meg valamit.

Másrészt pedig attól lesz valaki innovatív, hogy folyamatosan keresi a lehetőségeket, vagy az adoptáció lehetőségét. Ismét egy egyszerű példával élnék a marketing, PR területéről. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek egyre gyakrabban használják a Messenger-t. A hétköznapokban a felhasználók mindenképp, de néha a cégekkel történő kommunikációban is. Ugyanakkor a cégek a honlapjukon az elérhetőségeik között még mindig a cím, telefonszám, weboldal, legfeljebb e-mail cím megjelenítését alkalmazzák. A cégek honlapján a Messenger kapcsolatfelvétel lehetőségének feltüntetése innovatív megoldás lehet, hiszen ehhez szoknak hozzá a vásárlók. Vagy ugyanilyen újszerű megoldás, ha egy QR-kód nem a weboldalra vezet, hanem mint egy virtuális névjegy, a kontaktadatainkat hordozza, melynek mentését automatikusan felajánlja telefonunk. Nyilván ezek nem „radikális” innovációk, nem ettől szűnik meg az éhezés a világban vagy tűnik el a vírus a mindennapjainkból, viszont egy már meglévő szolgáltatást, megoldást adaptálunk egy másik környezetben.

Mi a véleményed, tanítható-e az innováció?

Az a véleményem, hogy nem a hagyományos értelemben vett tanítás a kulcs, hanem a szemléletmód formálása és a gyakorlás. Tehát példákon, módszereken keresztül elindítani a hallgatókban az együttgondolkodást. Sajnos sokan a brainstorming technikát is rosszul alkalmazzák. Ha egy szervezeten belül az a feladat, hogy a csapat új ötletekkel álljon elő, akkor gyakran a brainstorming technikához nyúlnak, viszont nem tárják fel, hogy milyen más technikák vannak ötletgenerálásra. Az az igazság, hogy az ötletgenerálás többféle módszerrel is megvalósítható, amelyeknek csak egy lehetősége a brainstorming, ami sok esetben nem is hatékony szervezeti környezetben.

Éppen ezért úgy gondolom, hogy a kreatív gondolkodás és innovációs szemléletmód tanítása valamilyen szinten lehetséges, viszont szükséges hozzá a nyitottság és mások véleményének elfogadása. Kicsit furcsa kimondani, de a kreatív gondolkodást éppen a vélemények „ölik” meg. Képzeljük csak el, hogy úgy ötletelhetünk, hogy senki nem kritizálja azokat, így egyik ötletből születhet a másik. Persze egy idő után ezeket az ötleteket véleményezni kell, viszont megfelelő módszerekkel kell ezt megközelíteni, amelynek szabályait a résztvevők is elfogadják. Ezen tudatos ösztönzés és a közös ötletelés során elsajátított módszerek segítségével fejleszthető a kreativitás és innovatív szemlélet.

Az egyetemeknek mekkora szerepe van ebben a folyamatban?

Elsősorban a gazdaságtudomány területéről tudok nyilatkozni. Egyrészt, mint említettem, jellemző, hogy az oktatás szintjén az oktató példákat ismertet a hallgatóknak, melynek célja, eredménye a hallgatói szemléletformálás. Egy másik eset a kívülről jövő céges megkeresés, például közös termékfejlesztésre, piackutatásra, fogyasztói igények felmérésére. Ez a típusú együttműködés a közgazdasági területen elvétve jellemző, elsősorban üzletviteli tanácsadással foglalkozó cégek nyújtanak ilyen szolgáltatást. Ugyanakkor sok területen élen jár az Egyetem az együttműködésekben, a közös termékfejlesztésben, mint a mérnöki területek, vagy természettudományok, élettudomány. A Szegedi Tudományegyetem esetén ez nemcsak a kurzusok és adott oktatók szintén valósul meg, hanem az SZTE Virtus, valamint Demola programban is kiemelt figyelmet kap. Azt gondolom, hogy mentorként ezeket a programokat mindenképp érdemes lenne kiemelni.

Úgy tudnám összefoglalni, hogy a gazdasági területen a szemléletformálás a jellemző a hallgatók esetén, kevésbé a piaccal való együttműködés, míg más területeken a piaci együttműködésen van a hangsúly – elsősorban termék- és szolgáltatásfejlesztés esetén-, és ez eredményezhet szemléletformálást is.

Nézzük meg fogyasztói szempontból, hogy mi határozza meg az innováció terjedését?

Nagyon fontos szerepe van magának a környezetnek. Ismét egy evidens példával élve, a jelenlegi covid-helyzet számos innovatív megoldást generált, mint a házhozszállítási megoldások különböző, új területeken való megjelenése, vagy az online meetingekkel kapcsolatos megoldások. Sőt, míg korábban elképzelhetetlen volt, ma már szinte mindennap találkozhatunk webáruházakban azzal a lehetőséggel, hogy fel lehet iratkozni termékekre – elsősorban edzőfelszerelések, maszkok, fertőtlenítők, stb.. Ha a kiskereskedő kap a beszállítóitól az adott termékből, akkor pedig értesíti a vevőt. Azt gondolom, hogy az én generációm most tapasztalta meg először, hogy mit is jelent a „hiány”, amelyre talán leginkább a rendszerváltás előtt volt példa.

Egy 1980-as évekbeli szociálpszichológiai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a termékhasználatot felhasználói részről a hasznosság és az egyszerűség befolyásolja. Azaz például a Segway-jel szemben az elektromos roller azért lehetett sikeresebb, mert annak használatát gyerekként már elsajátíthattuk, míg a Segway használatát felnőttként kellett volna megtanulni, és sokaknak ez nem tűnt túl egyszerűnek.

Mennyire fontos az adaptáció az innováció területén?

Arra is alkalmazható innovatív válasz, hogy valaki hogyan alkalmazkodik az adott környezethez, a változó körülményekhez. Például mihez kezd a jelenlegi szigorításokban egy turisztikai szakember, aki idegenvezetéseket tartott korábban? Alkalmazkodik a helyzethez, és kialakíthat egy szolgáltatást, ahol egy virtuális körsétát, mint idegenvezető, információkkal kiegészít. Kérdés, tud-e olyan szolgáltatást nyújtani, mint korábban? Nem. Ugyanakkor lehet, hogy van egy olyan réteg, akinek megéri a hozzáadott értékért fizetni. Tehát ez a szolgáltatás ebben az értelemben innovatív.

Megjósolható-e előre a siker?

Nehéz előzetesen megmondani, különösen akkor, ha forradalmian új dologról van szó a fogyasztói oldal bizonytalansága, kiszámíthatatlansága okán. Általában ezt célcsoportos, vagy egyéni fogyasztói tesztekkel próbálják áthidalni. Ezek lehetnek irányadóak, ugyanakkor hibájuk, hogy néhány emberrel készülnek és a terméket, a vizsgálatot nem helyezik társadalmi kontextusba, ezért tévedhetnek. Például néhány évtizeddel ezelőtt a Coca és Pepsi Cola fogyasztói tesztek eredményeként a Coca Cola termékfejlesztést hajtott végre, ugyanakkor később kiderült, hogy a társadalmi kontextusban az eredeti Coca Cola ízhez történő ragaszkodás olyan erős volt, hogy még tüntetések is szerveződtek a régi ízért. Egy közösségben meggyőzhetik az emberek egymást, így a terjedésben segít a társadalom, ugyanakkor egyben gátja is tud lenni.

Mi a marketing szerepe az innováció terjedésében?

A termékfejlesztés kapcsán már jeleztem a marketing szerepét, például fogyasztói igények felmérésében, vagy a helyes célcsoport meghatározásában. Elengedhetetlen a piacon való elterjedésben a véleményvezérek szerepe is. Véleményvezér lehet egy influencer, de akár egy közösség elismert tagja is, ha fogyasztása jól láthatóan megjelenik a közösség számára. Vagyis azon termékek, amelyeket úgy használunk, hogy mások is látják, ott meghatározó szerepe van a marketingnek és annak, hogy mennyire építjük a stratégiánk véleményvezérekre – például egy óra, pulóver, táska esetében. Azon termékek esetén, amelyek használata jellemzően másoktól elkülönülve történik, például fogkrém, öblítő, éjjeli lámpa, már a fogyasztót is más eszközökkel lehet megszólítani, kevésbé lesznek hatással ránk környezetünk tagjai – kivéve a család, akinek szerepe sok esetben kiemelhető.

 Az Alumni Uni – Tudásműhely az SZTE Alma Mater rendhagyó rendezvénysorozata. Eseményeinkre két előadót hívunk, akik egy azonos témát más-más szemszögből közelítenek meg, majd a rövid - kb. 20-30 perces - előadások után a rendezvény második felében a két előadó beszélget az adott témáról egy moderátor  segítségével.

Az előadás sorozat az EFOP-3.4.3-16-2016-00014 számú " A Szegedi Tudományegyetem oktatási és szolgáltatási teljesítményének innovatív fejlesztése a munkaerő-piaci és a nemzetközi verseny kihívásaira való felkészülés jegyében" elnevezésű pályázat keretében valósul meg. 

A következő előadás: Az innováció sikere és bukása - 2021. április 29-én 17.00 órától az SZTE Alma Mater Facebook oldalán élő közvetítésben lesz látható.