Dr. Papp Melinda, meseterapeuta, kommunikációs szakértő, egyetemi adjunktus és édesanya a "Hédi és Hugó a napfény városában" című mesekönyv írója, a mesék varázsát és erejét mind a gyerekek, mind a felnőttek számára egyaránt fontosnak tartja. A meseterápia világában szerzett tapasztalatai és a mesékben rejlő lehetőségek inspirálták arra, hogy olyan könyvet alkosson, amely a szórakoztatás mellett ismeretterjesztő és értékeket közvetítő módon vezeti be a gyermekeket Szeged városába. A könyvben szereplő két kalandvágyó főhős, Hédi és Hugó, nemcsak a város felfedezésére hívják a kicsiket, hanem a család fontosságára és a közös élményekre is felhívják a figyelmet. A következő beszélgetésben Dr. Papp Melinda meseterápiás szemlélete és a mesekönyv alkotási folyamata kerül fókuszba, valamint annak a különleges munkának a részletei, amely Lillával, az illusztrátorral való együttműködést eredményezte.

Kérlek, mesélj magadról!

A Szegedi Tudományegyetemen dolgozom adjunktusként a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken, főként kommunikációtudománnyal kapcsolatos órákat, illetve televíziós kurzusokat tartok. Doktori tanulmányaimat a Nyelvtudományi Doktori Iskolában végeztem, ahol a disszertációm központi témája a történetmondási helyzetek vizsgálata volt. Mesemondással, meseterápiával is foglalkoztam kutatási szinten. Ez az egyik része az identitásomnak, a másik része pedig a meseterápia és a meseírás. Boldizsár Ildikónál végeztem 2016-ban alkotó-fejlesztő meseterapeutaként. Ezután kezdtem el mesékkel dolgozni, hiszen rájöttem, hogy ezek a történetek hatékonyan segíthetnek különféle élethelyzetek feldolgozásában. Meseterápiás foglalkozásokat vezettem óvodások, felnőttek és különböző speciális helyzetű csoportok számára. A Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának Neurorehabilitációs osztályán stroke-on átesett betegek hozzátartozóival is foglalkoztam segítve őket a betegség okozta kihívások feldolgozásában. Az utóbbi években a meseírás felé fordultam, ami kisfiam születése után vált igazán fontossá számomra. Szerettem volna olyan történeteket alkotni, amelyek nemcsak szórakoztatóak a gyerekek számára, hanem értékes tartalmakat is magukban hordoznak. Ennek eredményeként született meg a mesekönyvem is.

Kanyarodjunk vissza a meseterápiához! Kinek ajánlanád ezt a módszert, milyen területeken hasznosítható, és hogyan néz ki egy ilyen foglalkozás?

A meseterápiáról azt érdemes tudni, hogy minden életkornak és élethelyzetnek megvannak a maga meséi, amelyek segíthetnek átlendülni a nehézségeken. Így a meseterápia gyerekektől az idősekig bárkire alkalmazható módszer, megfelelő előképzettség mellett. A meseterápiában különösen fontos a megfelelő történet kiválasztása, amely illeszkedik az adott élethelyzethez Például önbizalomerősítés céljából olyan meséket érdemes választani, amelyek ezt támogatják. Léteznek önismereti fókuszú női mesecsoportok is, amelyek különböző élethelyzetű nők számára nyújtanak segítséget. Az időseknél gyakran az összegzés, az életvégi számvetés áll a középpontban, és ennek megfelelő mesék kerülnek előtérbe. A legfontosabb, hogy legyen hitünk a mesékben, mert olyan értékeket rejtenek, amelyek régen sorvezetőként szolgáltak, csak ezt mára elfelejtettük. A népmesékhez visszanyúlva újra felfedezhetjük, hogyan segíthetnek ezek a történetek a mindennapokban. Ehhez azonban meg kell tanulnunk helyesen használni őket, ugyanis sokaknak a népmesék kimaradtak az életéből, vagy nem megfelelő formában találkoztak eddig velük.

Mikor kezdődött a vonzódásod a mesékhez?

Nagyon régóta szeretem a meséket. Kiskoromban rengeteget olvastak nekem, illetve én is sok könyvet forgattam, miután megtanultam olvasni. Általános iskolás koromban már én is elkezdtem történeteket alkotni. A mesékben olyan izgalmakat és lehetőségeket láttam, ami másfajta gondolkodásra ösztönzött. Nekem az is tetszik bennük, hogy amikor beleképzeljük magunkat egy főhős vagy másik karakter helyzetébe, akkor lehetőségünk van más világokba elutazni, kipróbálni magunkat. A mesehallgatás ugyanis a fantáziánkra, a teremtő képzeletünkre épít. Ahogy a meseterápiában megismertem ezt a megközelítést, rájöttem, hogy a mesékben az ember valóban próbacselekvéseket végezhet, és ezek segíthetnek az életében is. Úgy vélem, hogy aki egy kicsit is nyitott a kreativitásra, annak a mese egy kötelező elem az életében. Egy-egy történet segítségével ugyanis más szemszögből is megközelíthetjük a saját életünket, legyen szó népmeséről vagy jól megírt műmeséről.

Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy a gyerekeknek mesélés mennyire fontos, és hogy miért hasznos a fejből mesélés. Mégis rengeteg könyv jelenik meg. Mi az, amit egy nyomtatott mesekönyv adhat?

Nagyon sok szülőnek nehézséget okoz a fejből mesélés, mert nincs tapasztalatuk ezzel kapcsolatosan. A mesekönyvekből történő felolvasás biztonságosabbnak tűnik számukra, az általuk választott mesekönyvekben olyan történetek és képek vannak, amelyek nagy eséllyel tetszeni fognak a gyerekeknek, ez pedig egy komfortzónán belül tartja a szülőket is. Ha valaki elkezd könyvekből mesélni, és később saját történeteket is átad a gyerekeknek, az egy nagyon jó folyamat. Gyakran a szülőknek csak a bátorság hiányzik ahhoz, hogy saját történeteket mondjanak. Egy jó gyakorlat lehet, hogy a gyermek napját meséljük el, ez már pici gyermekeknél is működik. Mi például a kisfiamnak egyéves korától meséltünk "Beni meséket", amik az ő napjairól szóltak. Az ilyen egyszerű történetek is nagyon jól működnek. Azt tapasztalom, hogy sokszor túl nehéz feladatnak tartják a meseszövést, pedig a kisebb gyerekeknek leghétköznapibb történetek is elegendőek lehetnek. A nagyobb gyerekek már igénylik a fordulatosabb cselekményeket, de ez természetes. Ha valaki megtapasztalja, milyen jó fejből mesélni, akkor ez a folyamat magával ragadhatja, és a gyerekek is élvezni fogják mindezt.

A mesekönyvek is nagyon fontosak, ugyanis ezek a történetek nagy mértékben hozzájárulnak a gyerekek nyelvi és kognitív fejlődéséhez, valamint az olvasóvá neveléshez is. Már pici korban érdemes megismertetni a gyerekeket a könyvekkel, nem kell félni attól, hogy szétszedik őket, hiszen ma már strapabíró, keménylapos könyvek is elérhetők. A mesekönyvek segíthetnek a művészeti nevelésben is, mivel az első ilyen típusú vizuális ingereket ezek adják a gyerekeknek. A gyerekek képi szemlélete ezáltal fejlődik, így később már érzékenyebbek, nyitottabbak lehetnek az ízléses műalkotások iránt is. Ez lehet az alapja annak, hogy később, nagyobb korukban például elmenjenek a családdal akár egy képzőművészeti kiállításra is. A mesekönyvek tehát mind a szöveg, mind a képek szempontjából kulcsszerepet játszanak a gyerekek fejlődésében.

Hogyan született meg Hédi és Hugó története, és mi inspirálta a Hédi és Hugó a napfény városában című mesekönyvet?

Amikor a fiam kétéves lett, sok városismertető mesekönyvet kezdtünk olvasni. Először a Hoppla meséi – kirándulás Pécs városába című könyvet forgattuk, majd a Brúnó sorozatot. M Megismerkedtünk jobban ezzel a műfajjal, amelyben nemcsak érdekes történeteket, hanem ismeretátadást is találunk, városokhoz kapcsolódóan. Felfigyeltem, hogy Szegedről nincs ilyen mesekönyv óvodás korú gyerekek számára. Ugyan jelentek meg könyvek városunkról nagyobb gyerekeknek, az óvodásoknak még nem volt Szegedről szóló mesekönyv.

Meseterapeutaként, édesanyaként és sok mesekönyvet olvasó szakemberként úgy döntöttem, hogy megírom Szeged kisebbeknek szóló mesekönyvét. Elgondolkodtam, hogyan lehetne közelebb hozni a gyerekekhez a várost, és arra jutottam, hogy két kalandvágyó kisgyerek lenne a legalkalmasabb szereplő, akikkel könnyen azonosulhatnak. Így születtek meg Hédi és Hugó karakterei, akik akár ovis kispajtások is lehetnének az olvasó gyerekeknek.

Elkezdtem listát írni a legérdekesebb és legszebb szegedi helyszínekről, és ezek közül válogattam ki azokat, amelyeket érdemes bemutatni. Így került a könyvbe a Belváros, Alsóváros, a Ferences Templom, a Dóm, az egyetem rektori épülete, a Dugonics tér, a Vadaspark, a Tisza és a Móra Ferenc Múzeum. A könyvben hét történet szerepel, és bár sok más helyszínt szerettem volna még bemutatni, úgy éreztem, hogy egy gyerekkönyvbe egyszerre ennyi bőven elegendő.

Ha az olvasói visszajelzések pozitívak lesznek, és a családok megszeretik a könyvet, nyitott vagyok arra, hogy a következő mesekönyvben további szegedi helyszíneket is bemutassak Hédi és Hugó segítségével.

Kontra-Fritz Lilla lett a mesekönyv illusztrátora. Hogyan találkoztatok?

A megfelelő illusztrátor kiválasztása kulcsfontosságú volt. Magyarországon sok tehetséges művész dolgozik ezen a területen, különböző vizuális világokkal. Szerettem volna, hogy a könyv hangulata családias és meghitt legyen, egy kis békebeli gyerekrajz érzéssel, de mégis modern köntösben. Fontos volt, hogy a család értéke, különösen a nagyszülőkkel töltött közös idő üzenete is átjöjjön a képeken. A lelki szemeim előtt egy kedves, barátságos világot láttam. Három illusztrátortól is kértem próbamunkát, és végül Lilla rajzai álltak legközelebb az elképzelésemhez. Miután elfogadta a felkérést, eljött Szegedre, és elkezdtük a storyboardot. Közösen dolgoztunk azon, hogy melyik oldalon mi legyen kiemelve: melyik jelenet legyen akciódús, és melyik épület legyen megjelenítve pontosan, hogy megmaradjon az ismeretátadás, de a gyerekek számára is élvezhető maradjon a könyv. Lilla igyekezett precízen megrajzolni a szegedi épületeket, miközben meg tudta őrizni a történetek a gyermeki hangulatát is.

A könyv Facebook-oldala itt érhető el: Facebook

Megvásárolható az alábbi űrlap segítségével a szerzőtől: https://forms.gle/5joGdLgKRwTtSG2s6

Kikölcsönözni a Somogyi-könyvtárból lehet:  https://www.sk-szeged.hu/

Fényképeket készítette: Kovács Zoltán

Beszélgetőpartner: Lázárné Csernus Anikó