Júniusban Szeged ismét a könyvek és az olvasás ünnepének adott otthont a 95. Ünnepi Könyvhét és a 23. Gyermekkönyvnapok alkalmából. A programok június 13-16. között a Dugonics téren, valamint június 6-21. között a város különböző kulturális intézményeiben zajlottak, ahol a résztvevők számtalan izgalmas és inspiráló eseményen vehettek részt. A rendezvények közül kiemelkedett a „Fűk, fák, jó és rossz boszorkányok" című író-olvasó találkozó és könyvbemutató.

Boszorkányok és varázslat a Somogyi-könyvtárban

A Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában megrendezett programon két elismert író, Vészits Andrea és Pifkó Célia voltak a főszereplők. A beszélgetést Dr. Bencsik Orsolya, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék adjunktusa vezette.

Vészits Andrea: Agáta és a jegenyenyár

Vészits Andrea bemutatta legújabb könyvét, az Agáta és a jegenyenyárt. A történet főszereplője Agáta, aki  határtalan képzelőerejének köszönhetően mindig feltalálja magát a legkülönlegesebb helyzetekben. Kalandjai során szembesül a gonosz boszorkánnyal és a tetovált varázslóval, miközben megmenti a fákat is. Vészits Andrea elárulta, hogy a mese számára „ősidőktől megőrzött tudomány”, amely kollektív tudást hordoz. 

Pifkó Célia: A holdfény őrei 1. – A füveskönyv

Pifkó Célia, az SZTE alumnája, bemutatta díjnyertes könyvét, A holdfény őrei sorozat első részét, A füveskönyvet, amely egy különleges szigeten játszódik. A történetben két kiskamasz fedezi fel, hogy a sziget növényei varázserővel rendelkeznek és ősi titkokat rejtenek. Az írónő szerint a boszorkányság és a mágia a mai fiatalok életében is érdekes téma lehet, kiemelve, hogy a mágia és a természettudományok nem ellentétek, hanem egymás határmezsgyéi.

Inspirációk és növények

A könyvbemutató beszélgetés során az írók megosztották, kik inspirálták őket, hogyan alkotnak és miért fontos számukra az edukáció és ismeretterjesztés.

Vészits Andrea mesélt főszereplőjéről, Agátáról és szomszédjáról, aki nem igazi boszorkány, bár ő annak hiszi. A kéményből állandóan füst száll ki, és különféle löttyöket visznek el. Nem csak a boszorkányság, hanem a növények és az érzékenyítés is hangsúlyosan megjelenik művében. Agáta különleges betegsége a Tourette-szindróma, így stressz esetén szóömlés jön rá, ilyenkor növényneveket sorol, így a könyvben mintegy 300 létező növénynév szerepel. Vészits szerint a mesék gyógyító erejűek és kollektív tudást hordoznak. A humor és az irónia fontos eszközök a történeteiben, amelyek segítenek feldolgozni a nehézségeket.

Pifkó Célia könyvében a természethez való kapcsolódás jelenik meg, ahol egy ősi tudást kereső társaság próbálja megfejteni a sziget rejtélyeit. Elmondta, hogy karakterei gyakran valós személyek által inspiráltak, így még hitelesebbé téve a történetet. A szereplők gyakran növények neveiről kapták elnevezésüket, hogy az olvasók még jobban megismerjék a természetet. Továbbá a testvéri szeretet és a megbocsátás is fontos szerepet kapnak, a humor és a nyelvi játékok pedig feldobják a történetet.

Az esemény az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék könyvheti programjának részeként ingyenesen látogatható volt. A rendezvény sikeresen hozzájárult ahhoz, hogy a könyvek és az olvasás szeretete tovább erősödjön a kiskamasz és gyermek olvasókban is. A résztvevők gazdag kulturális élményekkel térhettek haza, és az idei Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok ismét bebizonyították, hogy a könyvek és az olvasás szeretete igazi közösségi élmény. 

Fotó: Móró Bianka