Dr. Jagodics Balázs a pénzhez való viszonyunk pszichológiai oldalát mutatja be. Balázs egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Pszichológiai Intézetében végezte 2009 és 2014 között. Mesterképzéses diplomáját tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon szerezte meg. 2017 óta pedig a Pszichológiai Intézet munkatársa

Mikor döntötte el, hogy pszichológiával szeretne foglalkozni?

Tizenegyedikes gimnazista diákként kezdett el foglalkoztatni a pályaválasztás, hogy mit fogok csinálni érettségi után. Nem találtam semmi olyan területet, amire rá tudtam volna építeni egészen addig, amíg utána nem olvastam a pszichológiának. Tetszett az, hogy ötvözi a humán és a reál tantárgyak elemeit, tehát el lehet menni például anatómiai irányba neuropszichológiát tanulni, de ugyanolyan sok kötődése van a filozófiához is, amikor mondjuk, az emberről gondolkodunk. A közgazdaságtan, orvostudomány, művészet területe mind beletartozik a pszicholóigába, tehát az ember érdeklődését teljes mértékben ki tudja elégíteni.

Melyik az a terület, amivel a legszívesebben foglalkozik?

Alapvetően én a szociálpszichológiával foglalkozom, vagyis azokkal a hatásokkal, amelyek a társas környezetben érik az embert. Mindemellett, nagyon érdekel az iskolapszichológia is, a pályafutásom elején iskolapszichológusként dolgoztam, a doktorimat is ilyen témában írtam.

Milyen pszichológiai tényezők érvelnek a Black Friday mellett, illetve ellen?

A Black Friday egy elég komplex jelenség, már jó néhány éve az életünk része. Elsősorban Amerikából került át Európába, ahol ugyebár óriási leárazásokkal próbálják az egész éves készleteket kisöpörni és karácsonyra bemutatni az új szériás termékeket. Az emberek ezt előre várják és készülnek rá, hogy majd novemberben jönnek a Black Friday-os akciók.

Nálunk ez abból a szempontból érdekes, hogy egész hónapban találkozhatunk akciókkal, leárazásokkal, tehát kereshetjük azt, hogy a kedvenc termékeink, vagy a nekünk éppen szükséges szolgáltatások mikor olcsóbbak. Ugyebár ez akkor lehet egy pozitív dolog, hogyha az embert elégedettséggel tölti el, hogy egy termék, amelyet már régóta megszeretett volna vásárolni, most elérhetővé válik számára. Ilyenkor van egy pszichológiai nyeresége is a történetnek, az ember ilyenkor jól érzi magát, ugyanis türelmesen tudott várni, félre tudta tenni rá a pénzt, jó döntést hozott, jobban megérte olcsóbban venni a terméket. Ez a pozitív része.

Negatív az lehet, hogyha az ember túlköltekezik, amikor olyan dolgot is megvásárol a nagy akciózásoknak a hatására, amit egyébként nem tenne meg. Sok esetben ilyenkor kerül előtérbe az emberi gondolkodásnak és a döntéshozásnak az irracionalitása, vagyis hogy nem feltétlenül tudjuk ebben a rohanó világban a rengeteg inger között mérlegelni azt, hogy mi az, amit megtehetünk és mi az, amit nem. Mondjuk, hogy a hosszabb távú pénzügyi céljainkkal egybevág-e a Black Friday-os költekezés.

Viselkedés formájában hogyan mutatkozik meg ez a jelenség?

Az egyik dolog, ami előkerülhet, az a szorongás. Ez akkor ér minket, amikor azt látjuk, hogy mindenki vásárol, és mi félünk attól, hogy kimaradunk belőle. Ez önmagában szorongást kelt, így itt jön képbe a szociál pszichológia, amikor azt érezzük, hogy másokhoz képest rosszabb helyzetben vagyunk. Ezt a társas összehasonlítási folyamatok kapcsán szokás kiemelni, az a lényege, hogy szeretnénk azt érezni, hogy másokhoz képest jobb helyzetben vagyunk, vagy másokhoz képest jók a lehetőségeink és hasonló pozitív dolgokhoz férünk hozzá.

Ha azt érezzük, hogy nem tehetjük meg, hogy vásároljunk a Black Friday-en, de körülöttünk úgy tűnik, mintha mindenki ezt csinálná, akkor ez kialakít bennünk egy elégedetlenség érzést, akkor is, ha racionálisan nekünk nincs szükségünk új termékekre, szolgáltatásokra. Másik hasonló negaív hozadéka lehet még a családon belüli konfliktus is, amikor nem sikerül pontosan megegyezni abban, hogy ki mire költene, így ez okozhat akár a családi kasszában is felborulást. De szóba jöhet a megbánás érzése is vásárlás után.
Szerencsére vannak olyan pszichés mechanizmusaink, amelyek próbálnak megóvni minket attól, hogy megbánjunk dolgokat, ezt kognitív disszonanciának szoktuk nevezni. Tehát, viselkedünk valamilyen módon és vannak attitűdjeink, de a kettő ellentmond egymásnak. Ha az az attitűdünk, hogy mi jó döntéseket hozunk a vásárlásunk kapcsán, józanul mérlegelünk, azonban ezek után a vásárlásnak az eredménye mégsem lesz pozitív számunkra, megbánjuk azt, hogy hirtelen döntés után megvettünk egy új terméket. Például színes tv vásárlásakor azzal tudjuk ezt a belső feszültséget csökkenteni, hogy próbáljuk nagyon pozitívan szemlélni az új szerzeményt, megbeszéljük magunkkal, hogy mennyivel jobb, mint az előző, hogy milyen olcsón vettük, hogy kihagyhatatlan volt és máskor erre nem lett volna lehetőségünk.  

Valóban igaz az, hogy a vásárlás jobb kedvre derít, vagy csak be akarjuk beszélni magunknak? Szeretjük megkeresni a pénzt, de még jobban szeretjük elkölteni?

Vannak egyéni különbségek, hogy kinek hogyan alakult az élete során a pénzhez való viszonya.
Például, hogy gyermekkorában mennyire érezte azt, hogy van pénze vagy nincs pénze. Vagy, hogy volt-e lehetősége zsebpénzzel megtanulni azt, hogy hogyan kell félretenni, gazdálkodni. Vannak olyan emberek, akik tudatosan döntenek úgy, hogy a fizetésük egy részét shoppingolásra teszik félre. Előre betervezik azt, hogy 2-3 hetente elmennek egy plázába és szabadon költekeznek. Valakinek pedig ez jóval impulzívabb, nem feltétlenül vásárlási céllal megy be vásárolni, hanem mondjuk csak szeretne estére venni valami ételt és utána látja meg az akciókat. Ez impulzív vásárlásokra készteti, tehát nem előre megfontolt szándékkal, hanem hirtelen dönt úgy, hogy nem tud ellenállni valamilyen lehetőségnek.

Milyen taktikával vonz be mégis olyan sok embert a Black Friday?

Megpróbálja olyan helyzetbe hozni a vásárlókat, hogy gyorsan kelljen dönteni. Alapvetően limitált ideig tart a Black Friday, így tudjuk, hogy mivel népszerű, ezért akár gyorsan elfogyhatnak a készletek. Ez általában a meggondolatlan döntések felé löknek el minket. Hogyha előre tudnánk, hogy mennyibe kerül hónapokkal előtt az adott termék és tudnánk mérlegelni, hogy megvesszük-e, akkor nem költenénk el ennyi pénzt a Black Friday-on.

Mikor tetőzik a pénzbeli boldogság?

Amit a kutatások mondanak, az az, hogy nagyon könnyen megszokjuk azt a helyzetet, amiben vagyunk. Ezért van az, hogyha valaki kap egy új munkahelyet és az fizetésemeléssel jár, akkor néhány hónap múlva körülbelül ugyanolyan boldog lesz, mint előtte. Hozzászokik a helyzethez és utána az elvárásai is ehhez a megnövekedett bevételhez fognak kapcsolódni. A másik dolog pedig az, hogy nem mindegy mire költjük a pénzt. Tanulmányok szerint az fog boldogítani, hogyha élményekre költjük a pénzünket, ami lehetővé teszi nekünk azt, hogy több minőségi időt töltsünk szeretteinkkel. A termékeknek, fizikai tárgyaknak a felhalmozása kisebb eséllyel vezet boldogsághoz, mint egy nagyobb bevételből vett közös nyaralás.

 A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A facebook eseménynél történő visszajelzés nem elegendő a részvételhez.
Regisztrálni a www.uniszegedalumni.com oldalon történő belépést követően, az alábbi linken a "Regisztráció" gombra kattintva lehetséges: https://uniszegedalumni.com/events/475
vagy az alábbi link segítségével: https://forms.gle/ByEk8eASP3xppNhw8